Hűvös - Erdődy kastély adatlapja
| Azonosító (ID) | 972 |
|---|---|
| Kategória(k): | Kastély, , |
| Állapot | Jó állapotú |
| Név | Hűvös - Erdődy kastély |
| Régió | Nyugat-Dunántúl |
| Megye | Zala |
| Település | Zalaegerszeg (Botfa) |
| Cím | 8900 Várberki u. 13. |
| Pozíció (koordináta) | 46.800941 16.864654 |
| Jegyzet | Mindszenty Ifjúsági Ház (Ifjusági szállás, erdei iskola) |
| Web-oldal | http://www.botfaihaz.hu/ |
| E-mail cím | |
| Telefonszám | |
| Leírás | Mindszenty Ifjusági Ház , Erdei iskola A rendszerváltást követően (1992-2006) a Nyolc Boldogság katolikus közösség használatában volt, mely idő alatt a közösség fel is újította az épületet. 2007-től a Mindszenty Iskoláért Alapítvány és a Zalai Civil Életért Közhasznú Egyesület fenntartásában kezdte meg ifjúsági házként való működését a kastély. 2012 őszétől pedig ifjúsági ház funkcióját megtartva a Notre Dame Női Kanonok- és Tanítórend fenntartásában működik az épület. Jövőbeni terveink: A nyílászárók szigetelésének javítása. A ház világításában kis fogyasztású fényforrásokra való áttérésre lesz szükség. A ház földgáz üzemű kazánjainak korszerűsítése esetleg cseréje, lehetőség szerint zöldenergiákkal (napkollektor, hőszivattyú...)való kiegészítése, felváltása. Az esővíz hatékony felfogása földalatti tartályokba, mellyel az öntözésen kívül a ház mellékhelységeinek az öblítését lehetne biztosítani. Erdei iskola A foglalkozások nagy részénél az ideális létszám 10-15 fő, így nagyobb létszámok esetén két esetleg három program párhuzamos tartása az ideális (5 napos, 4 éjszakás programokkal). A kert. Gazdag a kert növény és állatvilága. A fészkelő madarak közül a házi rozsdafarkú a kastély gerendázatán költ, az énekes és feketerigók a kert fáinak, és tujáinak az ágai között, ahogyan a barátposzáta is. A kislevelű hárs lelógó ágai között épít fészket az erdei pinty. A diófák odvaiban seregélyek és harkályok fészkelnek. A homokos talajú kertben már fürge gyíkot is sikerült megfigyelni tojásrakáshoz alkalmas hely keresése közben. Kora tavasszal tőzike, hóvirágok, csillagvirág és szártalan kankalin is virágzik a kertben. Az igazi tavasz beköszöntét pedig rengeteg ibolya teszi felejthetetlenné. Egész évben virágzik a százszorszép apró margarétára emlékeztető virága. Település és kastély történet A 16. századtól 1880-ig az Erdődy grófok birtokolták a botfai uradalmat. A folytonosságot néha megszakítják a hosszabb, rövidebb idejű zálogba adások, vagy a tisztázatlan tulajdonjogszerzések. Ezeknek azonban nem sok jelentősége volt abban, hogy a birtoklás jogáról az Erdődyeknek le kellett volna mondaniuk. A csatári apát és Erdődy Péter 1548-ban 30 portát 2 allodiummal (ősi tulajdonnal) és 5 új házat jegyeztek maguk számára. Az apátságnak a középkorban Botfán hosszú ideig voltak illendőségei. A Rákóczi szabadságharc befejeztével, a Szatmári Béke után (1711) egy nyugodtabb, békésebb kor következett. Ekkor kezdték el hazánkban a nagybirtokok megszervezését, annak irányító központjait – a kastélyokat építeni. A kastély a megépítésekor földszintes volt és kéthektárnyi terület vette körül. Feltehető, hogy a park nem a kastély építésével egy időben került kialakításra, de időben nem lehet jelentős eltérés. Maga a park angol eredetű szó. Jelentése: általában nagyobb terjedelmű kert, főként fákkal, cserjékkel és nagyobb gyep felülettel. A természetes táj sajátos elemei alapján, kertművészeti igénnyel alakított és gondozott közhasználatú terület. Ennek megvalósítását a környezet is kínálta. S hogy valamikor angolpark formájában gyönyörködtette a kastély lakóit, arra a szájhagyomány a bizonyíték, mely még a mai napig is „ánglis”-nak nevezi a kastélyt körbe vevő területet. A természet, pedig még csodálatosabban alátámasztja az egykori valóságot, mert az angolparkra jellemző szögletes forma, amit vadgesztenyefák szegélyeznek, még ma is szemet gyönyörködtetően mutatja magát. A botfai kastély megépítéséről 1750-ből van írásos feljegyzés. Ekkor ténylegesen az Erdődyek birtokolták és az építés is, az ő nevükhöz kapcsolódik. Említést érdemel, hogy az építkezéshez felhasználták a Szent Péter tiszteletére Csatárban emelt bencés kolostor romjait is. A Válicka és a templom között épült monostor helyét ma bozótos növényzet fedi. A kolostort a Gut-Keled nembeli Márton comes (főúri méltóság), és felesége alapította II. Béla király engedélyével, amit II. Géza is megerősített. Tolnai Máté apát 1508.-ban történt egyházlátogatása során már igen elhagyott állapotban találta az épületet. |
| Adatbázisba rögzítés dátuma | 2007-01-01 |
| Legutóbbi módosítás | 2015-08-25 |
| Első látogatás dátuma | 2015-08-25 |
| Legutóbbi látogatás dátuma | 2013-07-03 |
Fotógaléria (Mappa tartalma)
Ehhez a kastélyhoz nem található képmappa, vagy a mappa üres.