Dessewffy Kastély adatlapja
| Azonosító (ID) | 892 |
|---|---|
| Kategória(k): | Kastély, , |
| Állapot | Jó állapotú |
| Név | Dessewffy Kastély |
| Régió | Észak-Alföld |
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
| Település | Tiszavasvári |
| Cím | 4440 Petőfi u. 1. |
| Pozíció (koordináta) | 47.949696 21.372871 |
| Jegyzet | |
| Web-oldal | |
| E-mail cím | |
| Telefonszám | |
| Leírás | A település Tiszabüd mai neve Tiszavasvári a XVI. század végén a török pusztítások miatt elnéptelenedett, és sokáig puszta maradt. A XVII. században I. Rákóczi György szerezte meg, majd rokonság révén Lorántffy Zsuzsanna örökölte, a Rákóczi-birtokok elkobzása után viszont a kincstárra szállt a tulajdonjog. Megpróbálták benépesíteni, de ez csak a pusztákat bérlő örmény kereskedőknek - Dogály Jánosnak és Konstantinnak - sikerült a XVIII. század végén. Az új lakosok görög katolikus rutén telepesek voltak. A XVIII. század második feléig több földesúr birtokolta, végül 1771-ben Dessewffy Sámuel szerezte meg az egész települést. Ettől kezdve 1848-ig kizárólag e család tulajdonában volt. Leszármazottaik egészen 1945-ig nagybirtokosok maradtak az akkor már Büdszentmihálynak nevezett faluban. Vasvári Pál 1826.-ban Tiszabüdön született. Tiszabüd mai neve Tiszavasvári, ezt a nevet 1950.-ben vette fel, pontosan arra tekintettel, hogy ott született Vasvári Pál. A Dessewffy család 1820 körül építtette földszintes klasszicista kastélyát egy tatárjuharos-lösztölgyes irtványára. Az épületet az 1870-es években emeletráépítéssel bővítették. E körül kéthektáros angolstílusú park található, melyhez a kerítésen kívüli erdő is kapcsolódott. Ez az erdő ma már nincs. Így, a szó szoros értelmében nincs. Nem változott, gyérült, vagy átalakult, hanem az utolsó fáig szétlopták, elhordták és feltüzelték, annak ellenére, hogy 1977 óta védett volt. A kerítésen belüli parkot is megviselték a II. világháborút követő zűrzavaros viszonyok, de még így is maradtak szép fák, mint a másfél méter törzsátmérőjű vöröstölgy, a vérbükk, szelídgesztenyék és vadgesztenyék, illetve a keleti juhar szép példányai. Fenyőfélék közül a hatalmas simafenyő, erdei és feketefenyő érdemel említést, valamint szintén a nagytermetű páfrányfenyők és tiszafák. A mai kastély magvát képező épületet, a középső földszintes részt és a két szélső rizalitot Dessewffy József építette, aki publicista és költő volt, Kazinczy Ferenc barátja, aki többször megfordult itt.. Tiszavasvári 1848-ig kizárólag a Dessewffy család tulajdonában volt. Leszármazottaik egészen 1945-ig nagybirtokosok maradtak az akkor már Büdszentmihálynak nevezett faluban. A kastély homlokzati síkjából előreugró portikusz pillérei háromszögletű timpanont tartanak. A gróf felesége 1833-ban állíttatta a kastély mellett azt a kápolnát, melyet később egy íves szárnyépülettel a kastélyhoz kapcsoltak. A XIX. század közepén, Dessewffy Emil idejében, komoly bővítést hajtottak végre, amikor is a jobb oldali részhez egyemeletes sarokpavilonokat építettek. Az utolsó bővítésre Dessewffy Aurél idejében, 1870 körül került sor. Mai alakját tulajdonképpen ekkor nyerte el a kastély. A Dessewffy kastélyban jelenleg a Vasvári Pál középiskola, szakiskola és kollégium működik. A kastélypark védett park főbejáratával szemben tábla hívja fel figyelmünket:, hogy védett területen járunk. Ott jártunkkor frissen nyomtatott kulancsveszélyre figyelmezető táblákkal találkoztunk. |
| Adatbázisba rögzítés dátuma | 2007-06-26 |
| Legutóbbi módosítás | 2017-03-29 |
| Első látogatás dátuma | 2007-06-26 |
| Legutóbbi látogatás dátuma | 2007-06-21 |
Fotógaléria (Mappa tartalma)
Ehhez a kastélyhoz nem található képmappa, vagy a mappa üres.