Nádasdy Vár adatlapja
| Azonosító (ID) | 714 |
|---|---|
| Kategória(k): | Vár, Múzeum, |
| Állapot | Jó állapotú |
| Név | Nádasdy Vár |
| Régió | Nyugat-Dunántúl |
| Megye | Vas |
| Település | Sárvár |
| Cím | 9600 Várkerület 1. |
| Pozíció (koordináta) | 47.251912 16.937571 |
| Jegyzet | |
| Web-oldal | http://www.nadasdymuzeum.hu/ |
| E-mail cím | info@nadasdymuzeum.hu |
| Telefonszám | +36 95/320-158 |
| Leírás | A honfoglalás után a magyarok a Gyöngyös és a Rába összefolyásánál sárból, agyagból, cölöpökbol építettek maguknak várat. A mai Sárvár területén a vár délnyugati szárnyrészében XIII. századi eredetű falmaradványokat találtak, amelyhez valószínűleg egy háromszintes torony csatlakozott. Kanizsaiak nagyobb átalakításokat, új építkezéseket végeztek a váron. E család nevéhez fűződik a lakórész, a palota bővítése, és a ma is látható kaputorony építkezéseinek megkezdése. A XVI. század elején a palotán kisebb jelentőségű átalakításokat végeztek. Nádasdy Tamás reneszánsz stílusban folytatta az építkezéseket, a XVI-XVII. századra kialakította a zártudvaros, ötszög alaprajzú, kőből és téglából épült védőövet, az ó-olaszrendszerű bástyákat. A várárkon híd vezetett a bejárathoz, amely 1552-re készült el. A kaputorony alapjait 1560-ban cölöpökkel erősítették meg, s ekkor elkészítették a felvonóhidat is. Nádasdy Tamás nevéhez fűződik a keleti palotaszárny gótikus épülete elé épített reneszánsz nyitott folyosó, a földszinti pilléres árkádsorral. A vár építkezései feltehetoen 1559-ben fejezodtek be. Az 1945-ben állami kezelésbe került a vár falai között a Nádasdy Ferencről elnevezett Múzeum muködik. A Nádasdy Ferenc nevét viselő múzeum 1951-ben jött létre a Sárváron és környékén folytatott munka eredményeként. A vegyes helytörténeti anyag a Nádasdy-várkastélyban kapott helyet. Itt született a múzeum névadója Nádasdy Ferenc (1555-1604) báró, a Fekete bég, aki a török elleni harcok egyik vezére volt. Aki Sárvárra érkezik, nem hagyhatja ki a Nádasdy Ferenc Múzeumot a város szívében, a Nádasdy-várban. Az állandó és időszaki kiállítások, a rendszeres programok kellemes és tartalmas órák eltöltésére várják mindazokat, akik kíváncsiak egy híres magyar arisztokrata család történelmére, szerepére nemcsak Sárvár, hanem az ország történelmében. A múzeumban található az a díszterem, melynek egyedülálló freskói a híres Fekete bég, a törökök kérlelhetetlen ellenfelének csatáit mutatják be. A Nádasdy Ferenc Múzeum 1951-ben Sárvár (akkor község, 1968-tól város) kezdeményezésére jött létre, alapítási engedélyét ebben az évben a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja adta ki. Nevét az országbíróról, az 1671-ben a Wesselényi nemesi mozgalomban való részvétele miatt kivégzett Nádasdy III. Ferencről kapta. Sárvár vezetése a 20. század első felében több alkalommal, 1912-ben és 1928-ban is kezdeményezte múzeum alapítását, amit a közvélemény is támogatott, de a kezdeményezést nem követte tett. Múzeumalapítás Sárváron 1949-ben merült fel újra, amikor megalakult a Községi Kultúrbizottság. A bizottság által kiadott felhívás szerint elsősorban helytörténeti kiállításra várnak a községgel vagy a vármegyével kapcsolatos emlékeket, dokumentumokat ugyanúgy, mint népművészeti vagy történeti anyagot. Fontos elem, hogy az összegyűjtött emlékek bemutatásának helyszíneként a vár freskós dísztermét jelölték ki. A felhívás nyomán bekerült dokumentumokat, tárgyakat még a polgári iskolában helyezték el. A múzeum helyiségeit csak 1951 elején jelölte ki a helyi tanács. A Nádasdy Ferenc Múzeum végül a vár dísztermében, ill. a hozzá csatlakozó négy szobában kezdte meg működését. A múzeum kiállítóterei jelenleg a sárvári ötszögletű vár három emeleti szárnyán, ill. tornyában közel 1300 négyzetméteren látogathatók. A tájékozódást nemcsak feliratok segítik, hanem hangos vezető is, melynek segítségével képet kaphatunk a vár történetéről, a díszteremről, a freskókról, és természetesen az állandó kiállítás összes egységéről. A múzeum kiállításainak szinte minden termében találkozhatnak a látogatók régi korok bútoraival, megcsodálhatják díszítésüket, tanulmányozhatják felépítésüket, és segítségükkel felidézhetik az elmúlt fél évezred lakószobáinak hangulatát. A Nádasdy Ferenc Múzeum legbecsesebb darabja a Nádasdy-óra, melyet Rajottné Nádasdy Erzsébet adományozott önzetlenül a Múzeumnak. A műtárgyat a múzeum nagy becsben tartja, és büszkén mutatja be vendégeinek. A sárvári vár tornyába facsigalépcső vezet fel. Az első emeleti toronyszoba díszítését a vár egykori tulajdonosa, Szluha György rendelte meg a XVIII. század közepén a bécsi festőakadémián tanult Joseph Ignaz Mildorfertől. Valószínűleg a terem a csendes visszavonulásra adott alkalmat a vár egykori urának. A bécsi császári könyvtár dísztermének díszítését utánzó terem a tudományok allegorikus ábrázolásával idézi fel a vár történetének kevésbé ismert korszakát. A második emeleten a Nádasdy Ferenc Múzeum színes diagyűjteményének olyan darabjait mutatja be, melyek Sárvár hatvanas és hetvenes évekbeli időszakát eleveníti meg. Két korszak határán állt ekkor a város, megindultak a fejlesztések, a lakótelep építkezései, a vár felújítása, de még érezhető a korábbi évtizedek hangulata is. A Múzeum fő látványossága a díszterem, aminek mennyezeti freskói 1653-ra készültek el, az akkori tulajdonos, Szily Ádám festette a díszterem falainak képeit. Az egyedülálló freskók a híres Fekete bég (Nádasdy Ferenc), a törökök kérlelhetetlen ellenfelének csatáit mutatják be. |
| Adatbázisba rögzítés dátuma | 2007-06-15 |
| Legutóbbi módosítás | 2021-07-14 |
| Első látogatás dátuma | 2019-03-31 |
| Legutóbbi látogatás dátuma | 2013-04-28 |
Fotógaléria (Mappa tartalma)
Ehhez a kastélyhoz nem található képmappa, vagy a mappa üres.