Rákóczi Kastély adatlapja
| Azonosító (ID) | 708 |
|---|---|
| Kategória(k): | Kastély, Múzeum, Vár |
| Állapot | Jó állapotú |
| Név | Rákóczi Kastély |
| Régió | Észak-Magyarország |
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén |
| Település | Sárospatak |
| Cím | |
| Pozíció (koordináta) | 48.319506 21.568823 |
| Jegyzet | |
| Web-oldal | http://www.rakoczimuzeum.hu/ |
| E-mail cím | |
| Telefonszám | |
| Leírás | A szabadságharc után 1711-ben a Rákóczi vagyonból a Trautsohn herceg kapta meg, aki a tűzvész által többször sújtott várat barokk ízlésben újíttatta meg. 1776 és 1807 között kamarai birtok, azután a Bretzenheim hercegi család kezébe került, akik rezidenciául felújították: ekkor nyerte el a várkastély a romantikus és eklektikus ízlésű külső és udvari homlokzatait, megőrizve azonban a XVI-XVII. sz.-i reneszánsz jellegét. A Várkert formáját a Bretzeinheimek alakították ki, de ma jóval szegényesebb a kép. Az idős fák közül nevezetes az 515 cm törzskerületű fehérakác, a 406 cm törzskerületű japánakác, s a két idős virágos kőris. A kertkultúra Lorántffy Zsuzsanna idejében virágzott. A XVI-XVII. században kialakított kastélypark ma a Henri Cavet 1826. évi angolkert terve alapján telepített formáját őrzi. Állandó és időszaki kiállítások látogathatók. A vár látogatása csak vezetéssel látogatható (pince és Vörös torony), a kiállítások vezetés nélkül nézhetők meg. A Múzeum 1950 óta gondozza a Rákóczi örökséget. Állandó kiállítások:
Kiadványok: kiemelkedő jelentőségűek a vár történetét bemutató forrás-kiadványok Détshy Mihály tollából: Sárospatak vára és urai 1526-1616 (1989), Sárospatak vára a Rákócziak alatt 1616-1710 (1996), Sárospatak vára (2002). A vár belső termei csak vezetéssel látogathatók, fényképezni, videózni külön díj fizetése után szabad. Étkezés a váron kívül, közelben lévő étteremben lehet. A vár felújítása befejeződött. A középkori város központjának D-i felét vették körül fallal és árokkal. 1540 és 1567 között épült a keleti, a Perényi-szárny. 1567 után a Királyi Kamara, 1573-tól a Dobó család tagjai, 1608-tól Lorántffy Mihály uralták és építették tovább a várat. 1616 fordulópont Patak lett a Rákóczi birtok fejedelmi központja és összekötő híd a Királyi Magyarország és Erdély között. A szabadságharc után 1711-ben a Rákóczi vagyonból a Trautsohn herceg kapta meg, aki a tűzvész által többször sújtott várat barokk ízlésben újíttatta meg. 1776 és 1807 között kamarai birtok, azután a Bretzenheim hercegi család kezébe került, akik rezidenciául felújították: ekkor nyerte el a várkastély a romantikus és eklektikus ízlésű külső és udvari homlokzatait, megőrizve azonban a XVI-XVII. sz.-i reneszánsz jellegét. 1875-tol a Windischgrätz hercegek, 1945-tol a magyar állam tulajdona. Összeállította: Derecskei Gyula A Tokaj Hegyalja peremén, a Bodrog folyó partján épült Sárospatak városa és várkastélya a magyar művelődés-, és építészettörténet egyik legfontosabb emléke. Anonymus leírta, hogy a honfoglalást követően Árpád fejedelem ezt a vidéket Ketel vitéznek adta, érdemei elismeréseként. A későbbiekben egy királyi erdőbirtok központja volt, ahol az Árpád-házi királyok udvartartásukkal együtt, gyakran időztek. Ezt bizonyítja a gótikus plébániatemplom mellett feltárt kerek körépítmény, ami nagy valószínűséggel a királyi udvartartás kápolnája volt. A tatárjárás 1241-ben elkerülte Patakot. Ezt követően a megerősített királyi várak között találjuk. Ez, a legújabb kutatások szerint nem a mai vár és város területére esett, hanem mintegy 10 km-el északabbra, az újhelyi várhegyen volt. Luxemburgi Zsigmond király Patakot és Újhely városait, a közeli várral együtt Pálóczi György esztergomi érseknek és testvéreinek adományozta. A Pálócziak közel száz éves birtoklása idején épült a későgót plébánia templom, valamint a Vörös-torony alsó szintjei. A mohácsi csatában meghalt a birtokos család egyetlen férfi tagja, Pálóczi Antal. Birtokait Perényi Péter foglalta el, aki adomány-leveleket is szerzett mind Zápolya János királytól, mind Habsburg Ferdinánd ellenkirálytól. Perényi 1533-ban kezdte meg Patak várának megerősítését. Korábbi birtokait az ország déli részén a török megszállás fenyegette, ezért ottani jobbágyait is Patak környékére telepítette át. Ekkor fogadta szolgálatába Alessandro Vedanó olasz építészt, aki tervezte és vezette az építkezést. Ennek során, a korábbi lakótoronyhoz csatlakozva, egy észak-déli irányban megnyújtott négyszöget kerített el a városból és ide építette megerősített kastélyát. A korábbi lakótornyot egy szinttel megmagasította, a helyiségeket beboltoztatta és reneszánsz kő-faragványokkal díszítette. Egyidejűleg védőműveket épített a város köré is. Perényi Péter azon kevesek közé tartozott, akik helyesen mérték fel a török veszélyt és megpróbált védekezni ellene. Két alkalommal került török fogságba, így volt alkalma megismerni a valós helyzetet. Az 1530-as években Perényi a reformáció híve lett, birtokain is meghonosította az új vallást. Zápolya János halálát követően, Habsburg Ferdinándhoz pártolt. Próbálta megszervezni a magyar főnemesek török ellenes ligáját. Kísérletét a bécsi udvar felségárulásnak minősítette. Bebörtönözték, ahonnan csak közvetlenül halála előtt szabadult ki. Birtokait fia, Perényi Gábor örökölte. Befejezte az apja által megkezdett palotaszárny építését. 1567-ben, 35 éves korában, utód nélkül halt meg. Birtokai a királyi kamarához kerültek. A következő 40 év során több család kezén ment át az uradalom és a várkastély. Először Dobó István az egri hős várkapitány és családja birtokolta. Ez idő alatt, 1584 karácsonyán történt, hogy a kalandos életű katonaköltő, Balassi Bálint,a pataki templomban titokban házasságot kötött unokatestvérével, Dobó Krisztinával, a pataki birtok egyik tulajdonosával. Embereivel megszállta a kastélyt, az őrséget lefegyverezte. A város lakossága behatolt az épületbe és elűzte a költőt. A hagyomány szerint nem a menyasszony szépsége, inkább tetemes vagyona volt az indíték. A következő tulajdonos Dobó Ferenc, Felső-Magyarország főkapitánya volt, aki a város lakosságának békés életet és jólétet biztosított. Közben Basta generális elfoglalta a várat és kiürítette a Dobó kincstárat. Ekkor sok értékes dolog került innen Rudolf császár prágai gyűjteményébe. Birtokolta Bocskai István, Székely Jakab, majd Lórántffy Mihály. Az ő lánya, Lórántffy Zsuzsanna 1616-ban ment férjhez Rákóczi Györgyhöz. Ezzel új fejezet kezdődött a pataki várkastély történetében. 1630-ban Rákóczi Györgyöt erdélyi fejedelemmé választották, oda is költöztek. A család kincstára, levéltára és birtokközpontja továbbra is Patak maradt. Nagyszabású építkezések kezdődtek. A védőművek megerősítésén kívül, emeletesre építették ki a korábban földszintes épületrészeket. Ekkor készült a lakótoronyhoz vezető reneszánsz lépcső és loggia. A belső termeket igényesen díszítették. A fejedelem 1648-ban, Erdélyben meghalt. Trónját idősebb fia ll.György örökölte. Özvegye és ifjabb fia Zsigmond Patakra költöztek és folytatták az építkezéseket. Támogatták és fejlesztették a korábban létrehozott református kollégiumot. Rákóczi Zsigmond is fiatalon, örökös nélkül halt meg. A következő tulajdonos ll. Rákóczi György erdélyi fejedelem özvegye Báthory Zsófia, valamint fia l. Ferenc volt. Rekatolizáltak, nem szívesen tartózkodtak a református Patakon, ezért építkezések sem voltak. A Vörös-toronyban kápolnát alakítottak ki, a városba hittérítői feladattal jezsuita szerzeteseket telepítettek. 1666-ban l.Ferenc feleségül vette Zrinyi Ilonát. Ők már hosszabb időt töltöttek a várkastélyban. Személyükhöz köthető azok a megbeszélések, melyek a nemzeti királyság megteremtése érdekében, a kastély északkeleti sarokerkélyén, a Sub Rosa teremben folytak. A Nádasdy-összeesküvés a Bécsi Udvar tudomására jutott. A szervezkedés vezetőit, köztük Zrinyi Ilona apját és nagybátyját kivégezték. Férjét Rákóczi l.Ferencet anyja, a Habsburg páron lévő Báthory Zsófia mentette meg, kifizetve a tetemes váltságdíjat. Ez időtől kezdve osztrák katonaság állomásozott a várkastélyban. Apjuk halálát követően a kastélyt a „Rákóczi árvák”, ll.Rákóczi Ferenc és Julianna örökölte. 1685-ben a két gyereket és anyjukat Bécsbe vitték, ahol császárhű nevelést kaptak. Mintegy 10 évvel később térhettek vissza Patakra házastársaikkal. Ferenc felesége Sarolta Amália hesseni hercegnő, Júlia férje Aspremont herceg volt. A hosszas katonai megszállás alatt lévő várkastélyt rendbe hozatták. Rákóczi lefogása és a börtönből való szökése után, 1702-ben a kastély bástyáit Bécsből érkezett utasítás szerint lerombolták, a Vörös torony egy részét felrobbantották. A kastélyban többször volt tűz, az épület értékes részei elpusztultak. A Rákóczi-féle szabadságharc bukását követően, ll.Rákóczi Ferenc birtokait elkobozták, azokat a császár Trautsohn hercegnek adományozta. Ekkor az épületet gazdasági célokra használták. Magtárakat és szolgálati lakásokat alakítottak ki benne. A herceg halálát követően az új tulajdonos Bretzenhim Károly Ágost herceg lett. Ő ide költözött családjával, nagyszabású átalakításokat végeztetett a kastélyon. Fia Ferdinánd herceg folytatta az építkezést. Az épület belső közlekedési rendszere javítása érdekében, a kastélyszárnyak udvari oldalán, folyosókat építtetett. Ekkor kapta az épület külseje a romantikus-eklektikus homlokzatokat. Neki csak leánygyermekei voltak, ezért a birtok 1875-ben Windischraetz Lajos herceg tulajdona lett, kinek családja 1945-ig lakta a kastélyt. Birtoklásához a Vörös torony reneszánsz faragványainak áthelyezése, a külső bástyák feltöltése, angol park kialakítása köthető. Az államosítást követően 1949-ben indult meg a minden részletre kiterjedő feltáró és restaurációs munka. Ennek során helyreállították azokat a károkat is, melyek a Vörös torony 1702-es lerobbantása során keletkeztek. (Forrás: Détshy Mihály: Sárospatak c.könyve.1970.) |
| Adatbázisba rögzítés dátuma | 2007-06-15 |
| Legutóbbi módosítás | 2016-02-04 |
| Első látogatás dátuma | 2016-02-04 |
| Legutóbbi látogatás dátuma | 2006-08-19 |
Fotógaléria (Mappa tartalma)
Ehhez a kastélyhoz nem található képmappa, vagy a mappa üres.