Beniczky kúria (Veres Pélné kúria) adatlapja
| Azonosító (ID) | 3317 |
|---|---|
| Kategória(k): | Kúria, Kastély, Rendezvény |
| Állapot | Jó állapotú |
| Név | Beniczky kúria (Veres Pélné kúria) |
| Régió | Észak-Magyarország |
| Megye | Nógrád |
| Település | Vanyarc |
| Cím | 2688 |
| Pozíció (koordináta) | 47.820037 19.45561 |
| Jegyzet | |
| Web-oldal | https://www.facebook.com/Beniczky-Kastély-108730458468121 |
| E-mail cím | beniczky.kastely@gmail.com |
| Telefonszám | |
| Leírás | Beniczei, micsinyei és pribóczi Beniczky Hermin 1815. december 13-án született Nógrád vármegyében, a Terbeléd (ma Trebelovce, Szlovákia) melletti Lázi-pusztán. Apja az Árpád-korig tudta visszavezetni a családfáját, svéd származású édesanyja is igen művelt, nemesi családból származó asszony volt. Apját egyéves korában vesztette el, anyja ezután három gyermekével Budára költözött, ahol egyik alapítója lett a Budai Jóltevő Asszonyi Egyesületnek. Anyja áldozatául esett az 1831. évi kolerajárványnak, a teljes árvaságra jutott Hermin ezután nagyapjánál, a tótgyörki kastélyban nevelkedett. Saját akaratából tanult, sokat olvasott, érdekelte a kultúra, a földrajz, a történelem, a politika, az irodalom, a művészetek. Huszonnégy évesen ment feleségül Veres Pálhoz, Nógrád vármegye főjegyzőjéhez, akivel Vanyarcon telepedtek le. Hermin az 1850-es évekig kizárólag családjának és egyetlen lánya, Szilárda nevelésének élt. Mivel lánygyermekeket nevelő iskola akkoriban nem létezett Magyarországon, tanárokat fogadott lánya mellé. Az 1840-es évek végétől szoros barátság fűzte Madách Imréhez, ezért háborította fel mélységesen, amikor elolvasta az író 1864-es akadémiai székfoglalóját, mely A nőkről, különösen esztétikai szempontból címet viselte. Előbb Madáchnak írott levelében kelt a nők védelmére, majd elhatározta, hogy a nyilvánosság elé lép, és mozgalmat indít a felsőbb nőnevelés érdekében. Hatalmas ambícióval látott munkához, s bár kezdeményezése mögött valóságos társadalmi igény állt, terveit nem volt könnyű elfogadtatnia. Még a liberális Eötvös József sem támogatta, csak Deák Ferenc állt ki mellette. Veres Pálné Felhívás a nőkhöz című kiáltványát 1865. október 28-án közölte Jókai lapja, a Hon, majd újabb felhívást írt Buzdító szózat címmel. 1868. március 23-án adományokból megalakult az Országos Nőképző Egyesület, melynek elnöke Veresné, alelnöke pedig Teleki Sándorné lett. A következő évben, 1869. október 17-én az Ország úton (a mai Múzeum körúton) megnyílt az első magyar felsőbb leányiskola, amely a nők szellemi fejlődését, a magasabb ismeretek megszerzésének lehetőségét tűzte ki célul. A tantervet Veres Pálné készítette, az intézménynek a nagy tekintélyű irodalomkritikus, Gyulai Pál volt az igazgatója, a tanulókat főként óradíjas gimnáziumi tanárok oktatták. Az 1870-es évek elején a felsőbb leányiskola már internátussal is rendelkezett. Megindult a négyosztályos alsóbb népiskolai oktatás is, és 1873-ban Trefort Ágoston kultuszminiszter támogatásával a népiskolai és a felsőbb leányiskolai szint közé beillesztették a polgári iskolai képzést. Jól szemlélteti a Nőképző Egyesület hírnevét, hogy Erzsébet királyné három alkalommal is meglátogatta az intézetet. Az 1890-es évek elejére az Országos Nőképző Egyesület tanintézetében a felsőbb leányiskolai képzést négy évfolyamossá alakították át, amivel lehetővé vált a nevelőnői vagy tanítónői oklevél megszerzése. 1881-ben a tanintézet a belvárosi Zöldfa utcába költözött, ahol a 11 osztályterem mellett ének-, rajz- és tornaterem, valamint játszótér és korcsolyapálya is helyet kapott. Veres Pálné bokros elfoglaltságai mellett tavasztól őszig Vanyarcon igazgatta a férje halála után rámaradt gazdaságot, télen a fővárosban élénk társadalmi életet élt, lánya szalonjában fogadta a szellemi élet kiválóságait, Jókai Mórt, Gyulai Pált, Mikszáth Kálmánt, Vámbéry Ármint. Az Országos Nőképző Egyesület elnök asszonyaként hetvenhat éves koráig irányította mindenre kiterjedően a szervezetet, visszavonulásra egészségi állapota miatt kényszerült. Nyolcvanéves korában, 1895. szeptember 28-án halt meg Váchartyánban. Az egykori felsőbb leányiskolát az utókor az alapítóról nevezte el, a budapesti Veres Pálné Gimnázium ma is ugyanazon a helyen található, a Zöldfa utca nevét 1905-ben változtatták Veres Pálné utcára. A magyarországi nőmozgalom jeles alakjának emlékét szobor (Kiss György, 1906) is őrzi, melyet az Erzsébet téren, majd később a Veres Pálné utcában helyeztek el. ---------- A jelenlegi tulajdonosa, ez év elején vásárolta, már ebben a felújított állapotban volt, berendezve. A hasznosítás célja: bérbeadás. Alkalmas társaságoknak, családoknak találkozók, rendezvények tartására. Terv szerint az egész épület vehető bérbe. Az épület maga egy családi ház kastélyos belsővel, 4 szoba (12 személyre), 2 fürdőszoba, konyha és társalgó(k). A Vanyarc, Veres Pál Polgári Egyesület - hivatalos oldal A Veres Pál Polgári Egyesület 2010. december 1-én alakult Vanyarcon Az Egyesület névadója Veres Pál (1815-1886) Nógrád megye volt alispánja, országgyűlési képviselő. Hitvese Beniczky Hermin, aki a Magyar Nőnevelés neves úttörője. Mindketten a polgári haladó eszmeiség kiemelkedő személyiségei voltak. Névválasztásunk tudatos volt, amely egyben tükrözi értékeinket és hitvallásunkat is. Ez nem mindenki tetszését nyerte el, de megfogadtuk Széchenyi gondolatait: “ Azokból a kövekből melyeket utunkba gördítettek, sikerült lépcsőket építenünk…” Újjáépítés vagy kutyatemető? (A vanyarci Beniczky kúria ...) A Veres Pál Polgári Egyesület kiemelt figyelmet kíván fordítani a Veres család történetével, ennek keretében főleg levéltári dokumentumok alapján szeretnénk kideríteni, hogy a Vanyarci Beniczky kúria miért semmisült meg, miért lett a falu szemétlerakója. A dokumentumfilmben a kúria jelenlegi tulajdonosa is megszólal. A teljes film hamarosan megtekinthető. Pusztulásnak indult állapotát megörökítő képalbum |
| Adatbázisba rögzítés dátuma | 2022-04-27 |
| Legutóbbi módosítás | 2022-05-01 |
| Első látogatás dátuma | 2022-04-27 |
| Legutóbbi látogatás dátuma | 2022-04-30 |
Fotógaléria (Mappa tartalma)
Ehhez a kastélyhoz nem található képmappa, vagy a mappa üres.