Ráth György villa - Iparműávészeti Múzeum adatlapja
| Azonosító (ID) | 3261 |
|---|---|
| Kategória(k): | Múzeum, Villa, Palota |
| Állapot | Jó állapotú |
| Név | Ráth György villa - Iparműávészeti Múzeum |
| Régió | Pest |
| Megye | Budapest |
| Település | Budapest |
| Cím | 1068 Városligeti fasor 12 |
| Pozíció (koordináta) | 47.508596 19.074420 |
| Jegyzet | |
| Web-oldal | http://www.imm.hu/hu/contents/262,Ráth+György-villa |
| E-mail cím | |
| Telefonszám | |
| Leírás | Ma borongós esős volt a nap, az itthon ücsörgés helyett múzeumi nap volt. Mégis hová és mit, ez lett a kérdés reggel? Iparművészeti zárva, Nagytétény is zárva, viszont van egy újdonság, aminek köze van az Iparművészeti Múzeumhoz, ez lett a mai kiválasztott, tehát: Ráth György Villa, ahol a Mi Szecessziónk állandó kiállítást néztük meg. Saját tapasztalat: felújított villa, csodás kiállítási anyag. A személyzet kedves, udvarias, bankkártyával lehet fizetni. Fényképezni vaku nélkül engedélyezett (ingyenes), videózásért fizetni kell (1.000 Ft.) Az alapsorban vannak a mellékhelyiségek és a kötelező (ingyenes) ruhatár is. 1.000 Ft-ért lehet vásárolni egy kiskönyvet, amely a kiállítási tárgyak jegyzékét tartalmazza (színvonalas kiadvány). A Városligeti fasorban ezen a környéken nehéz parkoló helyet találni (két oldalt a szervízúton). A VILLA TÖRTÉNETE (forrás: http://www.imm.hu/hu/contents/262,Ráth+György-villa) Ráth György (1828-1905) az Iparművészeti Múzeum első főigazgatója volt. Műgyűjteménye révén, mely a korszak egyik legjelentősebb polgári gyűjteménye volt, széleskörű elismertséget szerzett már a maga korában. Mint rajta kívül sokakat, tevékenységében őt is a lakberendezés vezérelte. Ráth 1901-ben vásárolta meg a Városligeti villát, amit feleségével együtt műtárgyakkal rendezett be. Az épületet Györgyi Géza alakította át, a lépcsőkorlátot a századforduló kiváló vasművésze, Jungfer Gyula készítette, a lépcsőház és a hall bútorzatát pedig a magyar szecesszió kiemelkedő egyénisége, Horti Pál elképzelései alapján készítették. A Ráth Múzeum önállóságának és gyűjteményeinek felszámolása a második világháborút követően, a proletárdiktatúra létrejöttével és a szocialista ideológia előretörésével kezdődött: egy nagypolgári lakásberendezés fenntartása, azaz a “Ráth Múzeum önálló Múzeum felállítása ideológiai és didaktikus szempontból teljesen indokolatlan, sőt káros is lenne.” 1954 elején a múzeum épülete a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Múzeum kezelésébe került, megnyitották a Kína kiállítást és a múzeum neve is Kína Múzeum lett. Az intézmény eredeti leltárába tartozó műtárgyakat különböző múzeumi gyűjteményekbe (Szépművészeti Múzeum, Magyar Nemzeti Múzeum, Magyar Nemzeti Galéria, Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Múzeum, Iparművészeti Múzeum) olvasztották be. Az épület a rendszerváltást követően visszakapta eredeti nevét, és továbbra is keleti kiállításoknak adott otthont, egészen bezárásáig, 2014-ig. Ráth Györgyre ekkor már csak a rekonstruált ebédlőben megnyitott emlékszoba emlékeztetett. A villa 2018 őszén A mi szecessziónk című állandó kiállítással nyitja meg újra kapuit, mely az Iparművészeti Múzeum szecessziós gyűjteményének legjelentősebb darabjait mutatja be, és teszi elérhetővé a rekonstrukció ideje alatt is a nagyközönség számára, egyúttal méltó emléket állítva Ráth Györgynek, múzeumunk első igazgatójának. |
| Adatbázisba rögzítés dátuma | 2019-02-20 |
| Legutóbbi módosítás | 2019-02-21 |
| Első látogatás dátuma | 2019-02-20 |
| Legutóbbi látogatás dátuma | 2019-02-03 |
Fotógaléria (Mappa tartalma)
Ehhez a kastélyhoz nem található képmappa, vagy a mappa üres.