Patay Kastély adatlapja
| Azonosító (ID) | 27 |
|---|---|
| Kategória(k): | Kastély, , |
| Állapot | Romos |
| Név | Patay Kastély |
| Régió | Észak-Magyarország |
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén |
| Település | Abaújszántó |
| Cím | 3881 Cekeházi utca 48. |
| Pozíció (koordináta) | 48.283760 21.208920 |
| Jegyzet | |
| Web-oldal | |
| E-mail cím | |
| Telefonszám | 47/330-053, 47/330-018 |
| Leírás | A 2004 óta újból városi címmel bíró Abaújszántó Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Zempléni-hegység nyugati előterében, a Hernád-völgyében fekszik. A Miskolctól 60 km-re található város megközelítése a 3-as számú főútról a halmaji elágazónál letérve, illetve Szerencset Gönccel összekötő útról lehetséges. Vasúton a Szerencs Hidasnémeti vonalon érhetjük el. Abaújszántót a történelmi források először 1275-ben említik. 1244-ben IV. Béla királyunk Szirmay Pál Ránk nevű fiának ajándékozza Szántót apja hűsége jutalmául. Szántó mindezidáig királyi birtok volt. 1275-ben már, mint neves szőlőtermő helyet említik a források, mely szerint az egri püspök kimutatása alapján bordézsmával tartozott több településsel együtt. Ekkor történik Szántó első írásos említése is „Zamthon” formában. 1720-tól Cekeháza földesura a Patay-család. A báji Patay család 17. században szerezte meg az akkor még önálló, de ma már Abaújszántóhoz tartozó településrészen, Cekeházán található birtokokat. A Patay Sámuel, a környék akkori leggazdagabb nagybirtokosa itt építette fel kastélyát 1820 környékén. Patay Sámuel a Rákóczi szabadságharc leverését követően, mint consiliarus nagy vagyonra tett szert. Nagy birtokai voltak Abaúj, Zemplén, Borsod, Szabolcs, Szatmár, Bereg, Ugocsa, és Máramaros vármegyékben. A klasszicista stílusban épült, szimmetrikus elrendezésű kastélyépület nagyobbrészt földszintes, középső tömbje egyemeletes. Az épülettömb nyeregtetőjét kétoldalt timpanonok zárják le. A középső tömb homlokzata előtt nagyméretű terasz ugrik ki, melynek két oldalára lépcső vezet. Az északnyugati homlokzat középrizalitjának timpanonjában még ma is látható a címerpajzs. A II. világháborút követően a kastélyban kollégium működött. Ezt követően a helyi TSZ irodáinak adott otthon. A rendszerváltás után a kastély magánkézbe került, de új tulajdonosa alatt sem állt meg a kastély lepusztulásának évtizedek óta tartó folyamata. A helyi önkormányzat 2003-ban visszavásárolta a kastély épületét. A helyreállítást követően, az önkormányzat terveiben a kastély és környezetének többfunkciós hasznosítása szerepelt. A megújult kastélyban egy tájmúzeum, konferenciaterem, vendéglátó helyiségek kaphatnak otthont, míg a kastélyt körülvevő egykori majorsági épületekben vendégszállásokat alakítanának ki. Az épület helyreállítása a tetőzet és födémek felújításával megkezdődött. A mostani látogatásunkkor beszerzett információ szerint a kastélyt ővező területet az Önkormányzat eladta oly módon, hogy a kastély körül 8 méter (nem tévedés!) sávval a kastély továbbra is Önkormányzati tulajdonban van, de a kastélyt is el szeretnék adni (telek nélkül HiHi!). A terület magán tulajdonba került, oly módon, hogy tulajdonosa semmit nem kezdett a területtel, minden romhalmaz, gaz. az a hír járja, hogy a területre már több mint 100 milliós jelzálog is került. Ez a kastély és értékesítési módja a ROSSZ példák sokaságát szaporítja! |
| Adatbázisba rögzítés dátuma | 2007-01-01 |
| Legutóbbi módosítás | 2018-07-30 |
| Első látogatás dátuma | 2018-07-30 |
| Legutóbbi látogatás dátuma | 2008-06-08 |
Fotógaléria (Mappa tartalma)
Ehhez a kastélyhoz nem található képmappa, vagy a mappa üres.