Azáleás-völgy - Zalaegerszeg adatlapja
| Azonosító (ID) | 2116 |
|---|---|
| Kategória(k): | Arborétum, , |
| Állapot | Jó állapotú |
| Név | Azáleás-völgy - Zalaegerszeg |
| Régió | Nyugat-Dunántúl |
| Megye | Zala |
| Település | Szentgyörgyvölgy |
| Cím | |
| Pozíció (koordináta) | 46.813784 16.823090 |
| Jegyzet | Ha valaki tudja a pontos GPS koordinátát, kérem írja meg. mailto:egresi.janos@kastelyok-utazas.hu |
| Web-oldal | |
| E-mail cím | |
| Telefonszám | |
| Leírás | Az Arborétum látogatása különösen április vége május 20 között javasolt, hiszen ekkor virágzik a Havasszépe (Rhododendron). http://www.greenfo.hu/hirek/hirek_item.php?hir=24309/ Virágba borult az Azáleás-völgy, [2010. máj. 11. 15:19] Virágba borult a zalaegerszegi Azáleás-völgy: néhány korai lila és fehér virág már április közepén kinyílt, most pedig a színpompás sárga, piros, vörös, téglaszínű, fehér virágok is szirmot bontottak. A hűvös idő miatt az azálea - más néven havasszépe vagy harangrózsa - idén kicsit később nyílt ki, de így tovább lehet majd gyönyörködni a szépségükben - jegyezte meg Szakács László főerdész. Az arborétumba az ország legtávolabbi csücskéből is érkeznek látogatók: a kirándulók, turisták a legnagyobb virágzás idején szinte ellepik a völgyet. A változatos, tagolt domborzat mozgalmas és izgalmas kirándulóhely. A keskeny völgybe telepített sokszínű, látványos virágokat örökzöldek, 16-17 fajta fenyő - köztük mamut- és kolorádófenyő - veszi körül. A zárt völgy kéthektáros területét félévszázaddal ezelőtt még akácos, elvadult bodza nőtte be. A zalaegerszegi erdészet felmérte a faállományt, vizsgálatokat készíttetett, megvizsgálta a talaj kémiai hatását. Így derült ki, hogy a savanyúbb jellegű talaj kedvez az Alpokból, Kárpátokból, Kaukázusból vagy éppen a Himalájából származó hegyvidéki növényeknek. Az első havasszépét - Erikafélék (Ericaceae) családjába és a Rhododendron nemzetségbe tartozó cserjét - 1973-ban ültették el a zalaegerszegi erdészet dolgozói. A növény csak nagyon lassan nő, 25-30 esztendőnek kellett eltelnie, hogy kellő ápolás mellett a vékony hajtásokból, apró tövekből bokorszerű, egy-két méteres magas növények legyenek. Ma már 3000 cserje van az arborétumban, idén tavasszal a hiányzó foltokat is beültették. Biztonsági őr vigyázza a völgyet, hogy ne tépjék le, ne tegyenek kárt a növényekben. Azért is értelmetlen a pusztítás, mert a havasszépének a völgy klímájára és jellegzetes, savanyú talajára van szüksége, hogy életben maradhasson. Akik az ellopott töveket elütették a ház körül, hamar rá kellett jönniük, hogy ezek nélkül gyorsan elszárad, tönkremegy a növény. Azok sem jártak jobban, akik csokorba kötve vitték el az azáleákat, mert alig tettek meg 200-300 métert, pár perc múlva már el is hervadtak a leheletfinom szirmok. http://www.zala.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=1473&Itemid=274 Azáleás-völgy, Zalaegerszeg Képek forrása: http://www.zala.hu A megyszékhelyi Alsóerdő területén az Azáleás-völgy kínál tavasszal csodálatos látnivalót a kirándulók számára. A hatvanas-hetvenes években egzóta növényeket telepítettek be kísérleti jelleggel a sajátos mikroklímájú völgybe. A hegyvidéki hangulatot árasztó környezetben a gyűjtemény később arborétum jellegűvé vált. Tavasszal, az időjárástól függően április végén, május elején a rododentronok kinyílnak és ezerféle színnel árasztják el az erdő alját. A színkavalkád sok természetbarátot csábít a szabadba. A fokozottan védett növények kivágása, letépése szigorúan tilos! Az öt fajtából álló növényegyüttes május közepétől borítja virágba a tájat, a zömében sárga virágú azáleák, rododendronok bontogatják szirmaikat, melyekről a völgy a nevét is kapta. Az Azáleás-völgy mellett Kígyó-, illetve Róka-völgynek nevezett 24 hektáros területen még számos betelepített fafajta ad arborétum jelleget a vidéknek. Szép látvány a tavasszal virágba boruló azálea-gyűjtemény, amelyről a völgy a nevét is kapta (rododendron - havasszépe). http://www.freeweb.hu/jataka/sala/azalea/ A Zalaegerszeg közvetlen közelében található völgy különleges mikroklímával rendelkezik. A korábban Róka-völgynek is nevezett helyre a 60-as évektől kezdve folyamatosan telepítettek be különleges növényeket. Bár jelentős az örökzöld gyűjtemény is, a völgy a 70-es években betelepített azáleák miatt vált híressé, innen kapta új nevét. A völgy április végén, május elején a legszebb, ekkor virágoznak az azáleák. Érdemes többször is visszatérni ide, a különböző azáleák virágzási ideje kissé eltér, így folyamatosan változik a völgy. Illata csak a sárga virágú (kaukázusi) azáleának van, ez az illat viszont az egész völgyet belengi. A völgy védett terület, az azáleákról ágat letörni, az azáleákat kiásni, esetleg motorosan randalírozni tilos. A beültetett bokrok felét sajnos már ellopták. Nem véletlen, hogy a gyakran találkozhatunk parkőrökkel a völgyben. Megközelítés * Kiindulási pont az Alsóerdei utca és a Köztársaság útja kereszteződése, ezt elég könnyű megtalálni. * Az Alsóerdei úton a városból kifelé kell haladni. Az Erdőgyöngye étterem után kell jobbra lekanyarodni az útról, egy kis tábla jelzi is a helyet. * Innen gyalog tovább, a házak után balra kell kanyarodni, majd szinte rögtön jobbra * A sorompó után már csak az ösvényt kell követni http://hu.wikipedia.org/wiki/Az%C3%A1le%C3%A1s-v%C3%B6lgy Az Azaleás-völgy a zalaegerszegi Alsóerdő botanikailag védett területe. Fatalin Gyula vezetésével a Jeli arborétum példájára hozták létre egy átjárhatatlan akácosból. A hatvanas-hetvenes években egzóta növényeket telepítettek be kísérleti jelleggel a sajátos mikroklímájú völgybe. Elsősorban Jeliből szerezték be a csemetéket. A hegyvidéki hangulatot árasztó környezetben a gyűjtemény később arborétum jellegűvé vált. A völgyben megtalálható a kolorádói jegenyefenyő, mamutfenyő, szerbluc, szitkaluc, európai és japán vörösfenyő, simafenyő, kaukázusi jegenyefenyő, zöld- és kékduglasz, valamint különböző tuják. Szép látvány a tavasszal virágba boruló azálea-gyűjtemény, amelyről a völgy a nevét is kapta (rododendron - havasszépe). Az Azáleás-völgy mellett Kígyó-, illetve Róka-völgynek nevezett 24 hektáros területen még számos betelepített fafajta ad arborétum jelleget a vidéknek. http://www.zala.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=1456&Itemid=274 Szentgyörgyvölgy - műemléktemplomok, tájvédelmi körzet Szentgyörgyvölgy Zala megye legnyugatibb csücskében, a Szlovén határ mellett fekvő, kacskaringós mellékúton található. Két tájegység határában éli mindennapjait: Hetés síkságának szélén és az erdővel dúsan borított őrség déli részén. Kapuja a Vas megyében és Bugenlandban fekvő Őrségnek. Egy őrségi falu Zalában kifejezéssel érzékeltethető az őrségi-göcseji szeres-szeges faluhalmaz. Szentgyörgyvölgy falu három szeget tartalmaz: Kisszeg, Domjánszeg és Tiborszeg. Központi falurész mellett közigazgatási területén belül található: Asszonyfa, Csériszeg, Cséplak, Alsó- és Felső-Farkasi, Kógyár valamint Cilinkó. Szentgyörgyvölgy nagy falu, hét szerből áll, közülük hármat szegnek neveznek, mint Göcsejben. Itt áll a legtöbb őrségi típusú nagygazda ház, amelyek a nemesi kúriákat utánozták. Homlokzatuk többnyire három ablakkal néz az utcára. Hosszanti tornácuk nincs, helyette többoszlopos centromon át, a kisebb házakba két oszlopon nyugvó kódisálláson át lehet belépni. A házak századunk elején épültek, amihez a téglát maguk égették. A nagygazdák udvarát nagy istálló, pajta, csűr veszi körül. Az istállókban 5-6 tehén, némelyikben pár ló is állt. Ezeknek sok szénát kellett télre összegyűjteni a nagy rétekről a pajtákba. A faluból 1949-ben mintegy 30 kulák családot hurcoltak a Hortobágyra. Egyesek vissza sem jöttek. Szent György tiszteletére szentelt római katolikus temploma a régebbi a két műemlék jellegű templom közül, szentélyfreskója a Dorffmeister iskola munkája, oltára, szószéke radkersburgi faragóművészek alkotása.. Kutatók valószínűsítik, hogy a egy középkori templom- melynek első említése 1202-ből származik- helyén, sőt anyaga felhasználásával fogtak hozzá a templom felépítéséhez 1774-ben. A félköríves szentélyű, bádogsisakos, homlokzati tornyú, egyhajós templom, barokk stílusú. A reformáció idején a falu teljes lakossága Kálvin János követőjévé vált, s hosszú ideig ellenálltak a rekatolizációnak. Az egyre gyarapodó református gyülekezet 1787-ben templomot emeltetett magának. Barokk stílusú, téglalap alakú, mindkét végén bejárattal rendelkezik, mennyezetét 88 db téglalap alakú , kék színű fatábla alkotja. A piros téglapadozatú templom a magyarországi festett kazettás mennyezetű református templomok közül a legnyugatabbra fekvő és a legrégebben épült. Gózon Imre Szentgyörgyvölgyön volt tanító, jelentős szerepet vállalt Nyugat-Magyarország műemlékeinek megismerésében, felkutatásában, nevéhez fűződik a veleméri román kori templom felfedezése. A templom belsejének déli oldalán emelkedik a koronás szószék, a többi oldalon faoszlopokon nyugvó karzatot találunk. Mennyezetét 88 db téglalap alakú, kék színű fatábla alkotja. Ebből csak a két középső tábla a kivétel, ahol barnás színű virágdíszmotívumot találunk körirattal, míg a többi tábla fehér bárányfelhő motívumot ábrázol. Ezt a felírás szerint festette Patkó András 1829-dikben. A mennyezet tábláihoz hasonlóan a karzat alsó részét is 37 db - szintén téglalap alakú - kazetta díszíti. Ezeken kék, fehér, fekete, hímzésmintákra emlékeztető virágos és csillagos díszeket láthatunk. A karzat mellvédje is gazdag díszítésű, 20 tábla alkotja. Egy részük faragott, a többin faragás helyett geometrikus festett dísz van. A szószék és a koronás hangvető barokkos kiképzésű, több színre festett. Minden turistának látnia kell ezt a gyönyörű kis ékszerdobozt. Szentgyörgy-völgyről önálló falunévtáblával jelölt Kógyár nevű szerén át kerülhetünk a kis Magyarföldre vezető úton a Szentgyörgyvölgyi Tájvédelmi Körzetnek itt erdei fenyőből álló erdejébe. Az erdőt füves tisztások, üde rétek teszik változatossá. A főútvonalon lefelé, a két kis szerből álló Márokföld következik, amely oly közel van Szentgyörgyvölgyhöz, hogy annak 8. és 9. szere is lehetne. Nagy házai, portái ugyanúgy idézik a múltat, mint a szentgyörgyvölgyiek. Tovább lefelé a patak mentén az öt szerből álló Nemesnép következik, amely mint neve is mutatja, az előbbiekhez hasonló nemesi falu, de egykor református nemesi lakosai között már a múlt század közepén is jelentős számban éltek, és később erős többségbe kerültek a jobbágy származású katolikusok. A falu ebben, és abban, hogy a Lendva-Kerka menti síkságon fekszik, kissé hasonló a lejjebb fekvő zalai falvakhoz. Nemesnép jeles műemléke a szoknyás fa harangláb (képet lásd a cikk elején). A Szentgyörgyvölgyi-patak tovább lefelé már a síkságon folytatja útját, és befolyik a Szlovéniából induló Kebele-patakba, amely a Hetés táját keletről elhatárolva visszakanyarodik szlovén területre és ott a Lendvába viszi vizét. |
| Adatbázisba rögzítés dátuma | 2011-05-02 |
| Legutóbbi módosítás | 2013-06-03 |
| Első látogatás dátuma | 2013-05-12 |
| Legutóbbi látogatás dátuma |
Fotógaléria (Mappa tartalma)
Ehhez a kastélyhoz nem található képmappa, vagy a mappa üres.