Cziráky Kastély adatlapja
| Azonosító (ID) | 207 |
|---|---|
| Kategória(k): | Kastély, , |
| Állapot | Jó állapotú |
| Név | Cziráky Kastély |
| Régió | Nyugat-Dunántúl |
| Megye | Győr-Moson-Sopron |
| Település | Dénesfa |
| Cím | 9365 Fő u. 19. |
| Pozíció (koordináta) | 47.455039 17.036465 |
| Jegyzet | Kapuvári Lumniczer Sándor Kórház és Rendelőintézet Pszichiátriai Rehabilitációs Osztálya |
| Web-oldal | http://www.lumniczerkorhaz.hu/index.php/telephelyeink/pszichiatria-denesfa.html |
| E-mail cím | kapuvari_korhaz@vivamail.hu |
| Telefonszám | +36 (96) 256-177 |
| Leírás | Dénesfa, Magyarország északnyugati részén, a Kisalföldön, a Rábaköz délnyugati sarkában a Répce-síkságon helyezkedik el. A legközelebbi város Kapuvár, 8 km távolságban. Éghajlata a táj jellegének megfelelő, a Répce mellett különleges mikroklíma alakult ki, ahol az örökzöldek is otthonosak. A Répce egykori árterén, a község belterületén, a 18. század utolsó harmadában kezdték kialakítani a már védett parkot. Első írásos említése 1406-ból való Dyenesfalue alakban. A 16–17. században Tótfalu néven is említették. Középkori birtokosai a Dienesfalvyak voltak. 1576-ban Nádasdy Kristóf és Poltran Balázs Vas megyei nótárius szerzett adományt. A Cziráky család is birtokos ekkor a községben, bár a birtok annyira kicsi, hogy jobbágytalan nemesi helynek számít és az adólajstromok sem említik. Cziráky Mózes látványosan gyarapította birtokait, és a IV. Béla korabeli kastély helyén 1610-ben felépítette a ma is látható egyemeletes kastélyt. 1620-ban II. Ferdinánd bárói rangra emelte a családot. A Czirákyak birtokolta major a 17. században is működött. A kastély A Cziráky-kastély és parkja a Répce árterében fekszik, ezért már a kastély építése előtt kialakították a védőgátat, amely a gyakori áradástól mentesítette a területet. A Cziráky-kastélyt a családi hagyomány szerint az 1627-ben elhalt Cziráky Mózes építtette. Eredetileg valószínűleg vízi vár lehetett négyszögletes udvarral. A finom vonalú, toszkán oszlopos erkéllyel és timpanonnal díszített klasszicista kastély feltehetően 1825–1830 között, Hild József tervei nyomán nyerte el mai formáját. A kastély parkját, amely egyben természetvédelmi terület is, gazdái ártéri ligeterdőből messze földön híres angolparkká formálták. A park kialakítása az 1840-es években kezdődött a tölgy-kőris-szil ligeterdők legszebb egyedeinek meghagyásával. Ekkor épülhetett a park tava is, amelyet a Répcéből tápláltak mesterséges csatornán. A nagyobb ültetések 1910 táján befejeződtek, ezután már csak kisebb cserjetelepítés volt. A kert angolparkjellege ma is jól látható – a nagy tisztásokról szép rálátás nyílik a kastélyra és az egyes kiemelkedő fákra. Faállománya igen gazdag, 41 fenyő-, 128 lombos és cserjefaj díszíti, köztük az utóbbi évtizedek fiatal telepítései is. Az öreg parkban nem ritkák 350-400 éves tölgyfa-tuzsálemek, a malomárok mellett pedig az 1700-as évekből származó mocsárciprusok magasodnak. Fenyőik közül a mamutfenyő a legnagyobb 115 cm-es átmérővel, de alig kisebb a hosszútűs fenyő, és hasonlóan nagyok a tó körüli mocsári fenyők. A kastély halastavában és a kavicsbánya tavaiban kiváló horgászási lehetőség biztosított. A festői kastélyparkban számtalan értékes szobor, pad, kút és még köralaprajzú kerti ház is található. Ezek egy része mára elhanyagolt állapotba került. Az egykori pleasure-ground tuja- és bukszus-sövényei nyomokban sem lelhetok fel. A kastélypark meglepően nagy, utakkal átszőtt - könnyű terep, de nagyon szép! Buja növényzetet, különös, öreg fákat láthatunk és rengeteg madárdalt hallhatunk. A fák között a malomárok vize kanyarog, rajta kis hidak vannak. A tó körülsétálható, partján padokat találtok. A hajdan 40 holdas park mostanra 21 holdasra zsugorodott. Értékes növényállományára való tekintettel 1960 óta természetvédelmi terület. Megkérdeztük: a tó és a park nem zárt terület, napközben a vaskapu is tárva-nyitva van, szabadon lehet jönni-menni. A Cziráky család az aradi vértanúk emlékére ligetet alakított ki a kastélyparkban, 13 fa ültetésével. Az értékes területet számos fenyő-, lombos- és cserjefaj díszíti. Az öreg parkban vannak 350-400 éves tölgymatuzsálemek, a malomárok mellett az 1700-as évekből származó mocsári ciprusok magasodnak. Fenyői közül a mamutfenyő a legnagyobb 115 cm átmérőjével, alig kisebb a hosszútűs erdeifenyő és nagyok a tó körüli mocsárifenyők is. A II. világháborúban a kastély nem sérült meg, az államosításig lakta a Ciráky család. Az államosítást követően a kastélyban lévő értékeket különböző múzeumokba szállították. A kastélyban gyógyintézetet helyeztek el. A kastélyban jelenleg a kapuvári Lumniczer Sándor Kórház - Rehabilitációs Intézet - Pszichiátriai Rehabilitációs Osztály van az épületben, melyet 2007-ben felújítottak. Az 1950-es években az elmebeteg-ellátás nagyfokú zsúfoltsággal küzdött az egész országban. Az Egészségügyi Minisztérium azt javasolta, hogy a dénesfai Cziráky kastélyban elmebetegotthont létesítsenek. Azokban az években természetes volt, hogy elmebetegellátási célokra régi kastélyokat vegyenek igénybe. Ezzel a tervvel a megyei egészségügyi osztály egyetértett és a leendő új intézmény felszerelését a Megyei Kórházra bízta.1954-ben az Országos Ideg-és Elmegyógyintézet igazgató főorvosa dr. Kuncz Elemér pszichiáter szakorvost bízta meg azzal a feladattal, hogy a Lipótról elmebetegeket vigyen Dénesfára és az osztály működését elindítsa. A kápolna az utolsó magyar király, a trónfosztott és Svájcba űzött Habsburg IV. Károly visszatérési kísérletének állít emléket. Az 1921. október 21-én Svájcból indított akció, amelynek célja az volt, hogy a magyar királypártiak - köztük a falu birtokos urának - segítségével Károly visszaszerezze a trónt, itt ért véget. Károly útja innen madeirai száműzetésbe vezetett, ott pedig, ahol a gép leszállt, ezt a kápolnát emelték. |
| Adatbázisba rögzítés dátuma | 2008-01-19 |
| Legutóbbi módosítás | 2021-01-09 |
| Első látogatás dátuma | 2021-01-09 |
| Legutóbbi látogatás dátuma | 2008-01-19 |
Fotógaléria (Mappa tartalma)
Ehhez a kastélyhoz nem található képmappa, vagy a mappa üres.